Az Európa-bajnokság végeztével eljött a nagy összegzések ideje, amelyből mi sem maradhatunk ki. Összeállítottuk a torna álomcsapatát, amelyben értelemszerűen a spanyolok vannak a legtöbben (egészen pontosan öten), de rajtuk kívül még négy ország képviselteti magát.

A kapusposztot illetően első látásra egyértelműnek tűnik a választás, hiszen a döntőt követően a trófeát a spanyolok hálóőre, Iker Casillas emelhette a magasba, aki az egész viadalon rendkívül kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott, és sorsdöntő pillanatban, az olaszok elleni tizenegyespárbajban bravúrra is képes volt.

 A Real Madrid portása az Eb legjobb játékosának járó címért is versenyben van, és mi is őt jelöltük álomcsapatunkba - noha mindenképpen meg kell említenünk a holland Edwin van der Sar nevét. Az Oranje egyese ugyan sokkal több gólt kapott, de ha nem ő áll a kapuban, akkor Hollandia alighanem még rosszabbul járt volna, hiszen Van der Sarnak mindegyik mérkőzésen akadt egy-két bravúros megmozdulása.

A védelem jobb oldalán is egy spanyol futballistára esett a választásunk Sergio Ramos személyében, aki a tőle megszokott lendületes játékot nyújtotta a tornán. A spanyol szakvezető, Luis Aragonés ugyan az egyik edzésen kissé összekapott a fiatal focistával, de konfliktusuk a pályán egyáltalán nem érződött. Ezen a poszton Sergio Ramos mellett még az orosz Alekszandr Anjukovot kell kiemelni, aki azonban a spanyolok elleni elődöntőn (a teljes szbornajával együtt) csődöt mondott.

Az orosz együttesből azon a 90 percen nagyon hiányzott Gyenisz Kologyin, aki az első csoportmeccsen még gyengén muzsikált, de azt követően hatalmasat javult, és nagy szerepe volt abban, hogy Guus Hiddink együttese eljutott a legjobb négy közé - arról nem is beszélve, hogy távoli lövései is rendre veszélyt jelentettek az ellenfél kapujára.

Társa a védelem tengelyében álomcsapatunkban a spanyol Carles Puyol, aki hibátlanul futballozta végig a tornát, a tőle megszokott lelkes játékot nyújtva. Az FC Barcelona bekkje rendkívül látványos módon védekezik (gyakran méterekről dobja be magát a labda útjába), de ugyanakkor hasznosan is. A balhátvéd pozíciójában több kiváló teljesítményt is láthattunk az Eb-n: az oroszoknál Jurij Zsirkov, a törököknél Hakan Balta vagy a németeknél Philipp Lahm egyaránt emlékezetest nyújtott - azonban elsősorban támadásban, és nem védekezésben.

Ezért a választásunk inkább a holland Giovanni van Bronckhorstra esett, aki amellett, hogy a támadásokat is támogatta, hátul is állta a sarat: az olaszok ellen például a saját gólvonalán mentett, hogy utána hatalmas sprintet kivágva indítsa útjára a kontrát.

Összességében nézve a 2008-as Európa-bajnokság a középpályások tornája volt, így ebben a csapatrészben volt a legnehezebb kiválasztani a sok kiváló teljesítményt nyújtott focista közül négyet. A jobb oldalon Hamit Altintop mellett döntöttünk, aki a viadalt még jobbhátvédként kezdte, de Fatih Terim végül egy sorral feljebb tolta, és a focista ekkor lendült bele igazán. Három gólpasszával (Francesc Fabregasszal holtversenyben) az élen végzett az asszisztlistán, és hatalmas mezőnymunkát végzett.

A védekező szerepkörben honfitársa, Mehmet Aurélio szintén kiválóan futballozott, de a spanyol Marcos Senna még őt is felülmúlta - ráadásul a Villarreal CF labdarúgója a torna végén aranyéremnek örülhetett. Nem hagyhattuk ki a holland Wesley Sneijdert sem, aki két szépségdíjas találatot szerzett, ráadásul szintén rengeteget futott: amellett, hogy a támadásépítésekben kulcsszerepe volt az Oranjében, a védekezésből is kivette a részét.

A bal oldalon pedig Lukas Podolski került be csapatunkba, akire a torna előtt még elsősorban csatárnak számított, de Joachim Löw a lengyelek ellen némi meglepetésre a középpályára húzta vissza - és ez maximálisan bejött: Podolski végül három találattal és két gólpasszal fejezte be a viadalt. Mint látható, álomcsapatunkból kimaradtak a spanyol "mini-középpályások", azaz Xavi és Iniesta, akik pedig szintén remekeltek, és sokat gondolkoztunk Bastian Schweinsteiger szerepeltetésén is.

A torna talán legnagyobb felfedezettjét, Andrej Arsavint ugyan a csatársorba jelöltük, de ő inkább támadó középpályásnak számít -szerepeltetése abból a szempontból teljesen adekvát döntésnek tűnik, hogy az Európa-bajnokságon elsősorban a 4-5-1-es szisztéma bizonyult a legnépszerűbbnek, és a legéletképesebbnek is.