A sztárságot meghagyta Beckhamnek, a góllövést Rooneynak, az MU-szurkolók csodálata viszont őt illeti

Futkározhatott hetesben Bryan Robson, Eric Cantona, David Beckham, manapság pedig Cristiano Ronaldo, a tizenegyes mez viselője örök. Ryan Giggsnek hívják, aki 18 év után közlegényből a végén még ezredessé válik.

Épp tizennyolc éve debütáltál a Manchester Unitedben.Mire lehetsz a legbüszkébb?
A csapattársaim most pikírten biztosan megjegyeznék, arra, hogy a Simpson család egyik epizódjába is beleírtak. No meg a futballal különösebben nem törődő barátaimat is inkább a rajzfilmes "karrierem" nyűgözte le, semmint a 10 bajnoki címem. De én azért az utóbbit valamiért mégiscsak többre értékelem.

Szóval a sztárstátusz önmagában sosem vonzott?
Nem az én világom! Ezért is örültem módfelett Becks érkezésének. David mindig is otthonosan mozgott a kamerák kereszttüzében, az állandó érdeklődés, a médiaszereplés sosem hátráltatta a játékát, miközben én úgy éreztem, az enyémet negatívan befolyásolná. Én szeretem a csendes életet, Beckham az élő példa arra, hogy a hírnév és a futball nagyon jól megfér egymás mellett.

Ma már legendák keringenek arról, hogyan lett Ryan Giggs a United játékosa.
Emlékszem arra a napra. Futottam haza az egyik barátomtól, és amikor befordultam a sarkon, megláttam egy nagy Mercedest. Elfelejtettem ugyanis, hogy aznap látogat meg minket Alex Ferguson. Egyébként az volt az első és utolsó alkalom, hogy elnézte nekem a késést. Szóval ott volt nálunk, emlékezett az anyukám nevére, amivel mindjárt a kedvében járt, márpedig ha az anyukádat vidámnak látod, te is az vagy. És mindjárt igent mondasz a hívó szóra. Merthogy azért keresett fel bennünket, hogy a Unitedhez csábítson.

Nehéz dolga azért nem lehetett...
Nem, de az efféle apróságok rengeteget jelentenek. Ma már elmondhatom, hogy a Manchester Unitedtől megkaptam mindent, amire vágytam, ami azért is nagy szó, mert például az olyan szuperklasszisoknak, mint amilyen Alan Sheaer is, be kellett érniük egy-két trófeával. Nekem összejött bajnoki címből tíz, BL-győzelemből kettő.

Eddig.
Igen, a számuk remélhetőleg csak nő.

A bajnoki cím mindenesetre már a tiétek, nem?
Nos a legnagyobb a lecke, amelyre a mester megtanított, úgy szól, hogy az életben, hasonlóképp a futballban, semmi sem biztos. Hiába vezetsz 10-12 ponttal, az még önmagában semmire sem garancia. Mi is hoztunk már be másokat hatalmas hátrányból, mások is minket, szóval sosem gondolhatod úgy, hogy "megvan", amíg valójában nincs meg. Ezt most jól megmondtam, ugye?

Értjük.De ha már ilyen filozofikus síkra tévedtünk: miben más a 36 éves Giggs, mint volt a 26 éves?
Korábban, ha kikaptunk, vagy nem játszottam jól, teljesen magam alatt voltam, mindentől elment a kedvem, mamár, ha bár most is elszomorít a dolog, tudom, hogy legközelebb összejön. Minél jobban öregszik az ember, annál inkább megbecsüli a sikereit, megpróbálja élvezni minden pillanatát. Az első BL-címemkor a barcelonai döntő után alig vártam, hogy vége legyen az ünnepségnek, és vissza mehessünk a szállodába és bulizni egy jót, míg legutóbb Moszkvában próbáltam megélni a diadalt. Érezni az ízét, kóstolgatni.

Finom lehetett.
Fenséges.

Volt úgy, hogy azt gondoltad, hogy elmennél Manchesterből?
Soha! Körülbelül öt évvel ezelőtt ugyan összehoztak egy másik egyesülettel, és amikor az ember viszont látja magát a hírekben, el is gondolkodik a felvetésen, de nem akartam én sehová se menni. Mindig is boldog voltam az Unitedben, minden év egy új kihívás, és ahogy az eredmények is mutatják, ez a világ legjobb csapata. Miért akartam volna bármikor is elhagyni?

Például mostanában, amikor már nem játszol végig évi ötven meccset, és sokszor a kispadon kezdesz. Persze ez is kisebbfajta csoda, hogy 36 évesen még futballozol.
Azért nem kell mindjárt eltemetni valakit azért, mert harminchat. Tény, ahhoz, hogy sikeres legyél nem kevés önfeláldozásra van szükség. Figyelni kell az étrendedre, nem partizhatsz éjjel-nappal, a tested rengeteg pihenést igényel. Hogy immár nem futballozom kilencven perceket? Ott, ahol Cristiano vagy Wayne jelenti az új nemzedéket, nincs ebben semmi meglepő. Remekül megvagyok most is.

Ha egyszer befejezed, mit szeretnél, mire emlékezzenek a drukkerek Ryan Giggsből?
Ha továbbra is érdekelni fogja őket, hogy mivel foglalkozom, ha úgy gondolnak vissza rám, mint akinek a játékát minden pillanatban érdemes volt nézni, én már boldog leszek!

2009.március 15.